Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez

 

A kutatás elõzményei és célkitûzései

 A hazai judaisztikai kutatás sok évtizedes adóssága az ország történetére, illetve a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó héber nyelvû források feltárása, feldolgozása és közreadása. Ezen kutatás egykori úttörõje, "mûfajteremtõje" Kohn Sámuel volt, az õ forrásgyûjteményét (Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez, Budapest, 1881) történész generációk sora hasznosította. Kutatási módszere — miszerint a par excellence történeti források (héber krónikák, emlékiratok) mellett a vallási élet gyakorlati kérdéseivel foglalkozó rabbinikus döntvényirodalomban fellelhetõ szórványos adatokat is törekedett kiaknázni — mára a zsidó történelem kutatásának egyik fontos irányává vált világszerte. Egyes héber nyelvû (vagy héber részt is tartalmazó) levéltári dokumentumokat a Magyar Zsidó Oklevéltár I-XVIII. kötete (Budapest, 1903-1980) tett közzé, azonban megfelelõ fordítás és apparátus nélkül. Egyes, addig ismeretlen héber történeti forrásokat Scheiber Sándor professzor is feltárt, de csupán bibliográfiai adatként publikálta. A feladatot végül a Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja, jelenleg MTA TK Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoport vállalta fel.

 

A feladat jelentõsége és egyben nehézsége két egymást erõsítõ körülménybõl adódik. Egyfelõl a források nyelvi elzártságából: a hazai történész-kutatók közül igen kevesek számára hozzáférhetõek a héber nyelvû anyagok. Másfelõl hiányzik a források gondos számbavétele, a feltáró munka csak egyes részterületekre terjedt ki.

 

Az egyes kötetek elõkészítésének elsõdleges feladata a forrásfeltárás. Ehhez mind hazai, mind külföldi nagy gyûjtemények anyagát használjuk. A történeti Magyarország területén a választott korszakban mûködõ rabbik és más héberül író szerzõk munkáinak áttekintése után külföldi rabbik és tudósok munkáit is vizsgálni kell Magyarországra vonatkozó adatok után kutatva.

 

A feltárt forrásokat, illetve azok releváns részleteit az egyes kötetek héber eredetiben és magyar fordításban is közlik, –a héber nyelvû források használatában járatlan kutatók segítésére, illetve a források minél szélesebb körû kiaknázása érdekében – bõséges apparátussal: életrajzi összefoglalók, szakirodalmi hivatkozások, jegyzetanyag a zsidó vallási és jogi utalások megértéséhez, a szövegben említett nevek, helységnevek azonosításához, héber rövidítések jegyzéke stb. 

 

 

Eredmények

 Eddig megjelent kötetek

  • Shlomo J. Spitzer - Komoróczy Géza, Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektõl 1686-ig. (Hungaria Judaica, 16) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport - Osiris Kiadó, 2003)
  • Bányai Viktória, Ezekiel Landau prágai rabbi (1713–1793) döntvényeibõl: Magyarországi adatok (Hungaria Judaica, 22) (Budapest: MTA Judaisztika Kutatóközpont, 2008)

 

 

 Jelenleg elõkészületben lévõ anyagok

  • Komoróczy Szonja az eredeti héber / jiddis forrás alapján újrafordított több a 18-19. zsidó községi szabályzatot (pl. Pozsony, Eisenstadt). Ezek elõször a Komoróczy Géza szerkesztette Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon forrásgyûjteményben fognak megjelenni (2012-ben), de késõbb – továbbiakkal kiegészülve – alkothatják a Kútforrás sorozat egy tematikus kötetét.
  • 1686-os budai ostrom közvetlen következményeinek héber és jiddis forrásai (Komoróczy Géza és Komoróczy Szonja)
  • Három 18. századi anyag: Ber Bolechov 18. századi héber nyelvû emlékirata, Avraham Trebitsch Korot ha-ittim címû krónika jellegû munkájának Magyarországra vonatkozó részei, Meir Eisenstadt Panim meirot responsumgyûjteményébõl (Bányai Viktória)